Az új katát a főfoglalkozású, az Evectv.3 szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó válaszhatja, az ott rögzített tevékenységeivel összefüggésben. Nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha a tárgyhónap minden napján
• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),
• a Tbj.4 szerinti kiegészítő tevékenységet folytat,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,5
• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosított, 1 A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 2 Kata tv. 1. § (1) bekezdése, 2. § 1. és 2. pontjai, 3. §-a. 3 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 4 A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) Az uniós rendeletek alapján biztosított személynek A1-es igazolással kell rendelkeznie.
• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
• rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja tv.8 szerinti egyéni vállalkozónak minősül (például egyéni ügyvéd, közjegyző),
• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
• köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanul, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.
Ebben is segítünk!
A kezdő egyéni vállalkozók A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az új kata választásának bejelentését a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ilyenkor az adóalanyiság az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének napjával jön létre
A kisadózó egyéni vállalkozónak havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie. A tételes adó egészét meg kell fizetni az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára, a tételes adó arányosítása nem lehetséges.
A tételes adót a kisadózó vállalkozónak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla javára (számlaszám: 10032000-01076349).
Nem kell megfizetni a kisadózó egyéni vállalkozónak a havi 50 ezer forint tételes adót azokra a hónapokra, amely hónapok egészében
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve, ha a Kata tv. szerinti adóalanyiságba tartozó tevékenységet végez, így különösen, ha ebben az időszakban bevételt szerez. Például, ha a fodrászként dolgozó kisadózó egyéni vállalkozó táppénzben részesül az adott hónapban, és ebben az időszakban az alkalmazottja fogadja az erre a hónapra bejelentkezett vendégeket, aminek következtében bevétel keletkezik, akkor ebben a hónapban a kisadózónak meg kell fizetnie a tételes adót. Nem kell megfizetni a kisadózó egyéni vállalkozónak a havi 50 ezer forint tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben az a)-c) pontok szerinti mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre a kisadózónak az adót a fenti okok miatt nem kell megfizetni. A kisadózó egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni a NAV-hoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie. A kisadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói tevékenység szünetelése miatti mentesüléskor nem kell bejelentést tennie, ilyenkor a kötelezettsége módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján a NAV végzi el.
A kisadózót megillető ellátások
• A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül;34
• szünetel a kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, kivéve, ha a kisadózó az adott hónapban kisadózóként folytatott tevékenységbe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a havi 50 ezer forint tételes adót;
• valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhet (például nyugdíj, álláskeresési járadék);
• az ellátások számításának alapja havi 108 000 forint. A kisadózó jövedelme A kisadózó jövedelmének a kisadózó utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül.
Bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség
A kisadózó egyéni vállalkozónak a bevételekről időrendi sorrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon bevételi nyilvántartást kell vezetni. A bevételi nyilvántartás adattartalma:
• sorszám; • a bizonylat sorszáma;
• a bevétel összege;
• a bevétel megszerzésének időpontja. A bevételi nyilvántartás vezetésének kötelezettsége teljesített, ha a kisadózó vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi, feltéve, hogy ezekből a dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
A kisadózó vállalkozónak a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. Ez a kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.